|
Budapest Kupa
Kriszta 2010.04.27. 08:33
Az utolsó felvonás Budapest Kupa döntő!
Emlékszem, kellemes nyár eleji nap volt. És hivatalos lett. Megalakult. 2008 júniusában.
A kilátástalannak tűnő helyzet kellős közepén, amikor minden, ami számított veszni látszott, amikor a második családunk erőtlenül vergődött a szakadék szélén, amikor a kézzel foghatatlan reményen kívül üres volt a zsebünk, akkor robbant be elemi erővel a Ferencvárosi Futball Club fásult tudatunk legmélyébe. A szerelmükért, az életükért aggódok elhatározták, hogy megmentik az eszmeiséget, a szívet, a zöld-fehéret. Létrejött egy csapat, melynek sikerült átmentenie a Fradizmust.
Fradista, fehér, magyar. Lehetne a pálya ajtajára felfesteni. Szív, küzdés, meg nem alkuvás. Dobogják a szívek. És majdnem 2 év. Majdnem két év telt el azóta, hogy először a zöld gyepre futhattak a rettenthetetlenek zöld-fehér mezben, izgulva, lelkesedve, csillogó szemekkel. Majdnem két év telt el azóta, hogy a köves lelátón kezdtük el felfogni, hogy van egy igazi csapatunk. És az első meccs… Nem emlékszem az eredményre. Böngészhetnék statisztikákat, de a száraz adatoknál sokkal többet őriz a szívem. Az első gólra emlékszem. Felrobbantunk a lelátónak becézett lépcsőkön, tüzek gyúltak a meleg levegőben, sörök fröccsentek szét a kezek között, hanggránátok füstöltek a pálya szélén. Megnyertük. Ekkor még nem is álmodoztunk komolyabban, csak 100 százalékosan szerettük volna megnyerni a bajnokságot…
Azóta a második bajnokságot is veretlenül vezetjük. Azóta Budapest Kupa döntőre készülünk.
Mennyire jó ezt kimondani, leírni, rá gondolni! 2010. április 28-án, este fél 6-tól a csepeli stadionban Budapest Kupát játszik A Csapat!
Kicsit szomorú is vagyok. Nagyon szerettem a kupa meccseket. Mintha egy zöld burokban, valami védelem alatt álltunk volna. Több osztállyal feljebb játszó csapatokat vertünk ki a sorozatból. Együtt izgultunk, vívódtunk, örültünk minden meccsen. Egy masszává olvadt az aggódásunk, mely körbefonta a pályát és nem hagyott lehetőséget a csalódásnak. Meccs végén kiszakadt belőlünk a vággyal keveredett elégedettség és önfeledten jártuk be a pálya közepét. Megszoktuk. Más nem is lehetett.
És most jön az utolsó felvonás. Elhúzzák a függönyt és megmutathatjuk, hogy a Fradi szív a legerősebb. Töretlen, kemény hittel tekintünk a végső megmérettetés felé. Már nincs egy hét addig. Mint kisgyerek a karácsonyra, úgy éhezünk a meccs kezdősípszójára. És bár nem tudok mást elképzelni, csak FFC győzelmet, azért álljunk meg egy percre a rohanó gondolatok mellett. Gondoltuk volna a szezon kezdetén, a kupa sorozat kezdetén, hogy idáig eljutunk? Persze, szerettük volna. És most itt is van. De ne legyünk telhetetlenek. A döntő játék is csodaszámba megy, de az elmúlt meccsek, a pályán látottak, a passzok, a gólörömök, a védések, a cselek, a mosolyok mind-mind egy kupát érnek, amit szívünk polcára büszkén tehetünk ki.
Egy dolgot kérnék a csapattól: úgy képviseljétek a Ferencvárost, ahogy eddig, úgy küzdjetek, ahogy eddig. És akkor rögtön nyertünk. Mindent.
Találkozzunk tehát szerdán, 17:30-kor az FFC- Újbuda Budapest Kupa döntőjén!
Ti vagytok a Ferencváros, mindörökké FFC!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
