A mérkőzés jegyzőkönyve: http://adatbank.mlsz.hu/pr01/p01_jegyzokonyv_nez.asp?p_merk_id=760676

Sokan tudják és sejtik, hogy mostanában ki írja az FFC cikkeket, elnézést ha kicsit szentimentális lesz a következő pár sor, de a tegnapi után egyszerűen nem tudok reálisan és tárgyilagosan beszámolót írni. Bár nem játszottam eltiltás miatt (emberből vagyok, ezért fáj is), de hihetetlen élmény volt látni, amit nyújtottak a barátaim, a szurkolótársaim, a csapattársaim a pályán. Magával ragadott a mérkőzés minden egyes pillanata, az amatőr futball számos szépsége megmutatta magát tegnap. 22 munkáját befejező ember elköszönt a főnökétől, felvette a meccsszerelést, elővette a kardját és nekifeszült a másiknak, szebbnél szebb gólokat, férfias küzdelmet produkálva, amiből végre győztesen tudtunk kijönni. A sporttársak megpróbálták elvenni az örömünket (egyetlen mérkőzést majdnem befolyásoló hibájuk ellenére egyébként jó szellemben vezették a találkozót), de ma minden a helyén volt. A BLSZ egyik legjobb csapatát fociztuk le szerintem a kupameccs után újra, 4 rúgott góllal. Elöl Szigeti Dávid és Balló Harold ellenállhatatlan volt, Jáky Gergő kezébe vette az irányítást és a csapat vezéregyénisége lett, mögötte a meccs legjobbja Tombor Péter és Magyari Norbert robotoltak a középpályán, Baranyi Péter és Marosfalvi Norbert szíve reméljük nem állt meg a sok zakatolástól, Németh Emanuel védő- és támadójátéka páratlan volt, Mátyus János, valamint Kőszegi András bizonyították, hogy NB-s szintű labdarúgók, Nagyjános Zoltán pedig ahogy már 2008 óta annyiszor hozta a végén a meccset. Ha másért nem, hát az ilyen meccsekért érdemes volt anno megalapítani ezt a klubot. Nem látjuk a jövőnket, nem tudjuk meddig maradhatunk a Népligetben, nem tudjuk meddig tart a türelem a BLSZ részéről, de olyan zászlót emelünk folyamatosan a magasba, ami nem csak Hazánkban, hanem Európában is páratlan. Imádunk egy csapatot, a lelátóról és a kocsmákból szedtük ösze egymást, a szellemiség jobbnál jobb szakembereket fogott meg és jöttek segíteni és érzésem szerint meccsről meccsre bebizonyítjuk, hogy ott a helyünk Budapest legjobb amatőr csapatai között. 7. éve van egy gerinc, amelynek mindene a Fradi és élete lett az FFC. A vereség után búslakodunk és napokig nem vagyunk beszámíthatóak ("Kedvesem jól tudod mennyire imádlak, jó vagy az ágyban és kívánlak, de hogy ha a Fradi ma leikszel, éjszakára felejts el"), a győzelem után pedig ahogy tegnap is, nincs a Szögletben az az italmennyiség, ami el ne fogyna. Ezek vagyunk, egyszerű fradisták és reméljük ha a gerinc kiöregszik, lesznek a lelátóról további arcok, akik életben tartják a klubot, lejönnek hozzánk focizni. Az FFC a tábor életében kicsit mostoagyerekké vált, a törzsszurkolóinkon kívül senki nem érzi igazán magáénak, de mi jó páran dolgozunk azon, hogy ez ne így legyen a jövőben és az egész Fradi tábor sajátjának tekinthesse a klubot. A tegnapit kevesen látták, de Hevesi Tamás és a csapat szemében ott a tűz, van még 7 forduló és tudom, hogy lesz ilyen csoda, mint tegnap. Nincs sallang, nincs fizetés, nincs légiós, nincs túltaktikázás, ez nem üzlet, őszinte futball Fradi szurkolóktól Fradi szurkolóknak. Ami most is történt... Tempó FFC!