A már jól ismert őszi lefulladásunkra a kulcsot elfordítottuk és megtaláltuk a kuplungot. Nem rózsás a helyzetünk, de egy kis fény pislákol már az alagút végén. Kicsit kezdünk összerázódni, térnek vissza az eltiltottak, sérültek, de azért vannak hiányzóink is még. Hamarosan sajnos pályánk sem lesz, mert újítják (ezért ez a sok pályaválasztói jog felcserélése, mert mindig kapjuk a hírt, hogy most, aztán kiderül, hogy nem), jelenleg hivatalosan edző nélkül vagyunk (rajta vagyunk az ügyön, de nem akarunk kapkodni). Tehát ebből az őszből valahonnan nagyon mélyről kell valamit elővarázsolnunk, a gerincnek össze kell kapaszkodni és törni, menni előre.

Nagyon nehéz dolgunk lesz szombaton, de a nagyon szimpatikus Pénzügyőr csapatát  (Jáky Gerivel a fedélzetükön) megpróbáljuk megszorítani és ha lehet két vállra fektetni. Osztálynyi különbség van a 2 csapat lehetőségei, körülményei között, de ezért szép a futball, mert akarattal, szervezettséggel, szerencsével eltűntethető.

Várjuk szeretettel szurkolóinkat, gondolom sokan ki vannak éhezve a futballra, így nagyon ajánljuk a Pénzügyőr pályájának remek környezetét és remélhetőleg egy jó meccset.

Másnap aztán egy rendhagyó (szavakat nem találni már arra, ami magyar foci címszó alatt zajlik) derby, jó ráhangolódás lesz a mi meccsünk.