Tánczos Tibor interjú

  2015.03.02. 14:00

- Melyik meccs volt életed legemlékezetesebb meccse?

-  Legemlékezetesebb egyben az egyik legszomorúbb is, hiszen ide az első Budapest kupa döntőnket mondanám, 2010 - ben. A csepeli stadionban rengeteg néző előtt büntetőkkel kaptunk ki. Az ötödik büntetőnek úgy állhattam oda, ha berúgom, miénk a kupa, harmadosztályú együttesként. Kimaradt, és el is buktuk. Szerencsére a következő évben sikerült megnyernünk.  

 

- Hol játszottál az FFC előtt?

-  Sorrendben FTC, III. ker TVE, SZAC, Monorierdő.  

 

- Szerinted hányadik helyen végez a csapat a szezon végén?

- Jelen pillanatban nem szabad elszállni a vágyakkal, azt gondolom. Az elmúlt sok sok év legerősebb BLSZ 1. mezőnye állt össze idén, és ahogy hallom innen - onnan, télen tovább erősödtek a csapatok. A cél a biztos bennmaradás, és majd nyáron lehet merészebb álmokat szövögetni.  

 

- Ki a példaképed?

- Nincs példaképem. Embereket tudnék megnevezni, akiktől nagyon sokat tanulhatok és tanulok is. Fehér Zsoltot, Papát meg is nevezném, akit mindemellett a barátomnak is mondhatok. Ő adott nekem egy olyan szemléletet ebben a sportban és egy másikban is, amit ugyancsak lábbal játszanak :); amihez nap mint nap próbálok hű maradni. Csak a győzelem létezik, bármi áron! Emellett munka, munka és munka.

 

- Milyen emlékeid vannak a régi FFC - ről?

- Győztes meccsek, reggelig tartó ünneplések, jó társaság, egység, erő. A többire nem emlékszem  

 

- Mesélj egy kicsit az FFC alapításáról, akkori meccshangulatról és az akkori stílusról, mentalitásról?

- Már 2007-ben megfogalmazódott a gondolat, hogy nagy pályán is induljunk el, mivel addig kispályás tornákon indultunk. Már a nevezés kitöltésénél elbuktuk.  Következő nyáron viszont kicsit több segítséggel sikerült belevágni. Sok helyen leírták már, de én is említenék néhány nevet, akik elévülhetetlen érdemeket szereztek ebben: Vincze Ottó, Bánki Dodó. Emellett az FFC első csapatkapitánya is rengeteget tett az ügy érdekében, ez elvitathatatlan. Mellettük az alapító tagok, akik saját zsebből egy Ferenc körúti klubban dobták össze a nevezéshez szükséges összeget. Közülük ma Csoma, Katus, Muki, Marci, Bence van a csapatnál. És február óta Batyu is. 

 

- Mikor játszottál utoljára FFC mezben?

- Biztos utána tudnék nézni, de nem szeretnék. Nem akarok visszatekinteni, csak előre. A vesztesek rágódnak a múlton, a győztesek előre néznek.

 

- Mikor határoztad el, hogy visszatérsz a csapathoz és miért?

- Én még most sem. Viccet félretéve, Csoma keresett meg, hogy újra a régi feelinget akarják visszahozni és ebben én segíthetnék. Ez nekem szimpatikus gondolat volt, mivel eddig is jártam a meccseikre, ha időm engedte, és pont a mentalitásbéli változásoknak tudtam be az eredmények és a nézők elmaradását. Ez egy nagyon speciális csapat, ahol a lényeg a sikerek mellett az is, hogy összekovácsolja azokat a Fradi szurkolókat, akik most bármilyen okból az NB1 - es Fradi meccseit nem látogatják. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha magukénak érzik az FFC-t. Ezt megkönnyíti, ha ismerik azokat, akik a pályán vannak. Emellett azt remélem hogy a pályán is tudok olyat nyújtani, ami még segítségére lehet a csapatnak. Bár nagyon keveset tudok velük lenni edzéseken, és lesz olyan amikor meccsre sem fogok tudni elmenni, de amikor ott leszek 110%-ot nyújtok majd. Nekem egy kicsit elkanyarodott az életem a nagy pályás focitól, bár ez nem fájdalom, azért ha kell, 10 percre bármikor beszállok. 

 

-  Milyen a hangulat az öltözőben?

-  Azon a mérkőzésen ahol voltam, nem éreztem feszültséget, vagy negatív gondolatokat, így ennek fényében azt mondom, a hangulat jó. 

 

- Ki a kedvenc Fradi játékosod?

- Sajnos a mostani Ferencvárosból nem sok játékost ismerek, és nem is igazán szeretném megismerni őket, hisz évente jönnek, mennek. Gera Zoli, Hajnal Tamás. Talán őket kiemelhetem. Hajnal Tamás a Fradi utánpótlásában felettem játszott, és az ő edzéseiket nézve nőttünk fel a Népligetben. 

 

- Köszönjük, hogy a rendelkezésünkre álltál!

- Én köszönöm.