Újra a virágkorodat éled, hiszen rég látott formában futballozol. Minek köszönhető ez?

Köszönöm szépen a dicsérő szavakat! Óriási része van ebben Tamásnak, hogy összeszedte a brigádot és ezáltal engem is. Tavaly még én is erősen elgondolkodtam, hogy elég volt, talán ebben az egész FFC-ben ennyi volt, de szerencsére Lajos, Gabi és Pisti nem így gondolta, visszahozták Tamást, én fejben rendbe raktam magam, felültem erre a hullámra és régen látott sikerek közepette működik az FFC. Amikor bőven plusz kilókkal kezdtem a felkészülést, már akkor éreztette velem Tamás, hogy húzóembernek kell lennem, én pedig próbálok ennek megfelelni.

Sok szurkolónak, illetve a csapatnak is hiányzott ez a Bence. Te hogyan éled ezt meg?

Hiába negyedosztály és valamilyen szinten amatőr foci, de minden gratuláció, minden elismerő szó nagyon jólesik és megerősíti az embert a hitében. Édesapám és testvérem által lettem Fradista, kamaszkorom óta a lelátón élek, 2008 óta pedig az FFC szolgálatában. Volt egy nagyon szép időszak, majd jött egy kis leeresztés, de most elkaptuk ismét. Ez a mi kis szigetünk a Ferencvároson belül, én pedig a harmadik X-be lépek lassan, muszáj alkotni még valamit, amíg megtehetem. És ha már a hitem fontos része a Ferencváros, akkor itt kell alkossak.

Szezon elején azt mondtad, úgy véled ebben az évben nem a kiesés ellen fogunk harcolni. Túl vagyunk azóta bravúros és kötelező győzelmeken. Lehetünk a szezon meglepetés csapata?

Számomra a cél változatlan, miszerint érezzük jól magunkat, sportoljunk, a Fradi tábornak legyen egy ilyen arca is, és tegyünk meg mindent a focipályán. Ennyi és semmi több. Aztán, hogy ez mire lesz elég, az majd elválik. Most sok minden klappol, az FFC túlélte a saját halálát,Tamás jó érzékkel fogja a gyeplőt, letisztultak a dolgok, mi tesszük a dolgunkat. Amíg futballozom, szeretnék meg egy dobogót a BLSZ1-ben. Reméljük, ez valamikor összejön…

Visszatérve a legutóbbi találkozóhoz,milyen volt felkészülni egy olyan csapat ellen, aki 42 mérkőzés óta nem talált legyőzőre?

Tamás osztott, szorzott meccs előtt, sokat mágnestábláztunk, jó létszám volt az edzéseken, meg is lett az eredménye. Katonás fegyelem, figyelem és koncentráltság jellemezte az egész hetet és a meccset is. Most látjuk, érezzük azt, hogy munkával hegyeket lehet megmozgatni. Nagyon büszke vagyok a srácokra, ez egy igazi fradista mentalitás volt, amit tegnap letettünk az asztalra.

Ami után a játékvezető a tizenegyes pontra mutatott és Te a labda mögé álltál, mi játszódott le benned?

Műhelytitkokat nem árulok el. De tudtam, hogy beverem!

Illetve egy kis kulisszatitkot elárulnál a szurkolóinknak? Mi történt a lefújást követően az öltözőben?

“Mindent megteszek, hogy én legyek az első…”
Aztán sajnos nem Fradi meccsre mentünk, de remélem, hamarosan ez is bekövetkezik, hogy egy ilyen győzelem után a stadionban kérjük ki egymásnak a söröket.